|
A borvidék történelmi kronológiája
XIII. sz.
- A század második feléből származnak az első, szőlőművelésre vonatkozóan írásos emlékek. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos kőzetbe vájt, föld alatti pincék építését.
XIV. sz.
- A mély pincék száma jelentősen megnő, ekkor kezdik építeni a többemeletes pincelabirintusokat.
XV. sz.
- Az első írásos emlék a tokaji borokról (Istvánffy m.: Regni Ung. Historia, Köln, 1724).
XVI. sz.
- A tokaji borok döntő áttörése a hazai és a nemzetközi piacokon, a minőség javulásának időszaka.
- A török fenyegetettség miatt a Tokaji területeken elhalasztották a szüretet. Egy ilyen "későre" halasztott szüret alkalmával vették észre, hogy a szőlő aszúsodásnak indul.
- 1570 – Szikszay Babricius Balázs Nomenkratura című művében szerepel a ”Vinum passum-aszú szeőleő bor” kifejezés.
XVII. sz.
- A Rákóczi-korszak. Ebben az időben vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát.
- A Tokaj név egyre ismertebb a borpiacon. A bortermés csaknem egyharmada exportra kerül. A lengyel és az orosz export fokozatosan nő.
- Szepsi Laczkó Máté református lelkész (1576-1632) leírja a Tokaji Aszú készítési módszerét
- 1630 – A lelkész húsvéti úrasztali borként, aszúval ajándékozza meg Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt.
XVIII. sz.
- II. Rákóczi Ferenc intenzív nemzetközi kapcsolatokat épít ki. A Tokaji Aszú különleges ajándék gyanánt Rákóczi útját is egyengeti XIV. Lajos francia király és Nagy Péter orosz cár udvarában. Ebből az időkből származik XIV. Lajos király mondása is: „C’est le roi des vins, et le vin des rois” „Ez a borok királya és a királyok bora.”
- III. Károly magyar király (VI. Károly német-római császár) 1737. évi rendelete a térséget a világon elsőként borvidékké nyilvánítja, megteremtve ezzel a lehetőségét és a feltételeit annak, hogy a terület fejlődhessen, és sajátos, különleges értékeit megőrizhesse.
- 1730 Bél Mátyás (1684-1749) „Magyarország népének élete 1730 táján” című művében elsőként osztályozza a tokaji dűlőket.
- 1772 - A világon először Tokaj-hegyalján klasszifikálják a szőlődűlőket.
XIX. sz.
- 1886-ban megjelenik a filoxéra, és 10 év alatt elpusztítja a szőlők 90 százalékát.
XX. sz.
- 1920-ban a trianoni békeszerződés az országhatárok módosításával elszakítja a borvidéktől Újhely, Szőlőske és Kistoronya településeit, valamint Sátoraljaújhely egy részét és szőlőskertjeit is (178 ha).
- A háborút követő időszak, a szocializmus évtizedei hosszú időre elveszik az esélyét annak, hogy a Tokaji Aszú különleges áruként jelenjen meg a borpiacon. Állami gazdaságok és szövetkezeti formák jelennek meg.
- 1990-es év a privatizáció kezdete a Tokaji borvidéken.
Újabb és újabb hazai és külföldi befektetők, illetve külföldön élő magyar családok alapítanak birtokokat. A tömegtermelést felváltja a minőségi munka, nyelveket beszélő, tanulni vágyó, fiatal borászok lépnek színre.
- 1993-ban Magyarország kétoldalú egyezményt köt az EU-val a származáshely-megnevezések kölcsönös védelméről. A magyar Tokaj név az Elzászban és a Venezia-Friuli-Gulia tartományokban használt Tocai és Tokay írásmódú fajtanévvel szemben 2007-ig tartó moratóriummal előjogot élvez.
- 1995-ben megalakul a Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete.
- 2002-ben Tokaj „Kultúrtáj” kategóriában az UNESCO kulturális világörökségének részévé válik.
|
